A közvélemény az EU-csatlakozásról
Az elmúlt hónapokban valamelyest növekedett az EU-csatlakozás iránti figyelem, növekvő többség állítja, hogy foglalkoztatja ez a téma (1. ábra). A közelgő népszavazáson hónapok óta nagyjából változatlan részvételre lehet számítani (2. ábra), az elmúlt év végén azonban csökkent a csatlakozás támogatottsága (3. és 4. ábra). |
A Fidesz-MPP szavazói tavaly nyáron még pontosan ugyanolyan arányban voltak az ország uniós csatlakozása mellett, mint az akkor kormányra került MSZP támogatói, őszre azonban már jóval kisebb arányban szavaztak volna igennel. Novemberről decemberre már a szocialista szavazók körében is számottevően gyengült az Európai Unió vonzereje (5. ábra). Az emberek többsége attól tart, hogy a csatlakozás előnyei és hátrányai nem egyformán fogják érinteni a társadalom különböző csoportjait, és úgy gondolják, hogy különösen a kisvállalkozók, a mezőgazdaságból élők és a kétkezi munkások járnak majd rosszul (6. ábra).
A felméréseket havonta - a legutóbbit 2003. január 17-e és 21-e között - készítette a Medián Közvélemény - és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.