|
|
A Medián ügyvezető igazgatója a politikai közhangulatról és a pártok kampánystratégiáiról beszélt a Népszava március 6-ai számában. Az interjút Horváth B. Barnabás és Simon Zoltán készítette.  A közvélemény már tíz évvel ezelőtt is kevesellte a rendszerváltás eredményeit és további változásokat sürgetett – ez derült ki a Medián 1997 szeptemberében készített felméréséből. A nemzetközivé dagadt korrupciós botrány miatt újra viták tárgya a közel évtizedes Gripen-ügy. A közvélemény már korábban is úgy vélekedett, hogy szükség van új vadászgépekre, ám hogy melyik vétel a legkedvezőbb, abban már tanácstalanok voltak az emberek (is) – derül ki tíz éve készült felmérésünkből. Sajtóközlemény Az ajánlószelvények rendszere fölött már rég eljárt az idő, minden szakmabeli számára világosak a cédulagyűjtéssel kapcsolatos aggályok. Ezért a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Political Capital Institute, a Progresszív Intézet és a Republikon Intézet támogatja az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét. A népszavazási kampány hevében talán keveseket érdekelnek a szakma módszertani problémái, pedig az ezekkel való szembesülés nélkül nehéz bármi értelmeset kiolvasni a március 9-ei referendum előtt közölt felmérésekből. Abban minden kutatóintézet egyetért, hogy a népszavazáson döntő fölénybe kerülnek az igenek, ám ez a helyzet paradox módon még nehezebbé teszi az előrejelzést, hisz épp azt a tényezőt teszi főszereplővé, amit a közvélemény-kutatások alapján nem lehet pontosan előre látni: a részvételt. Szeptemberi pártpreferencia-adatainkat meglepő címmel adta közre az adatok elsődleges publikációs jogával bíró hvg.hu: „Medián: Kétpárti parlament lenne”. A címadás már csak azért is furcsa, mert a Medián közleményében szó sem esik arról, hogy egy most vasárnapi választás nyomán kétpárti lenne a parlament. 
A független értelmiségi szerep felfüggesztését és a hivatásos politikába lépését indokolja alábbi írásában a Medián Közvélemény-kutató Intézet eddigi kutatási igazgatója, a Lehet Más a Politika (LMP) új kampányfőnöke. A bevásárlóközpontok és hipermarketek hazai elterjedését közvetlenül megelőző időszakban a magyarok inkább az emberléptékűbbnek tartott kis üzletekben vásároltak élelmiszert – derül ki a Medián 1997 márciusában 1200 fő személyes megkérdezésével készült, országosan reprezentatív felméréséből. Az, hogy az osztrák OMV provokatív bevásárlása után sokan komolyan aggódni kezdtek a Mol mint magyar vállalat sorsa miatt, nem tűnik meglepőnek, különösen, ha figyelembe vesszük korábbi gazdasági témájú felmérések eredményeit: a közvélemény már tíz évvel ezelőtt is erősen protekcionista beállítottságú volt. A Medián november 26-án „Nincs új a nap alatt?” címmel tett közzé közvélemény-kutatási adatokat arról, hogy hogyan viszonyulnak a választók esetleges újabb pártok alakulásához. A kutatás nagy érdeklődést váltott ki a sajtóban, az internetes hírportálok nagy többsége, és másnap a Népszava, a Magyar Nemzet és a Népszabadság nyomtatott száma foglalkozott vele. Azt már megszoktuk, hogy mindenki a saját stílusában számol be a felméréseinkről. Ez az eset azonban szinte állatorvosi lova annak, ahogyan a sajtó a figyelemfelkeltés szándékával sokszor teljesen kiforgatja a kutatási beszámolók értelmét. A Népszabadság és a közvélemény-kutatások Örvendetes, hogy a Népszabadság ezúttal is vette a fáradtságot, és 2009. június 5-ei számában összegyűjtötte az EP-választás előtt megjelent közvélemény-kutatásokat. Ám ahogy a 2008. márciusi népszavazást megelőzően készített összeállítás sem sikerült tökéletesre – ezt annak idején mi is szóvá tettük (lásd: Az alma, a körte és a népszavazási részvétel) –, úgy a mostanival is akad néhány probléma. A Medián kutatóinak elemzése az elmúlt két évtized országgyűlési választási előrejelzéseinek tanulságairól. |
