Paksi bővítés: súlyos fenntartások
www.median.hu 
2016. december 5. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2014. február 03.

Paksi bővítés: súlyos fenntartások

Január végén, közel két héttel a miniszterelnök moszkvai tárgyalásai után a magyar lakosság 82 százaléka tudott a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítésének tervéről.

És miközben egy előző kérdésre a megkérdezettek  51 százaléka értett egyet azzal, hogy „Pakson új atomerőmű épüljön a már meglévő mellett”, az orosz kapcsolat már sokkal kevésbé szimpatikus: mindössze egyharmadnyian támogatják, és az abszolút többség ellenzi (1. ábra). A mostani 34 százalék viszont több, mint amit 2012 nyarán mért a Medián, akkor ugyanezt még csak 25 százalék támogatta. A növekmény egyértelműen a kormánypárti szavazók áthangolódásából adódik: másfél évvel ezelőtt a fideszeseknek még csak a 28 százaléka volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hivatalos kormánypolitikává vált, az arányuk egycsapásra megduplázódott, pontosan 53 százalékra nőtt.
 
A magyar közvéleményt váratlanul érte az Orbán-Putyin megállapodás: az emberek bő háromnegyed része többé-kevésbé meglepődött a bejelentés hallatán (2. ábra). Még a kormánypárti szavazók nagy része is azt állítja, hogy meglepődött, ők csak annyiban különböznek másoktól, hogy a többségük csak „egy kicsit”. A paksi bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő indítéka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik. Mindenesetre jelentős (56 százalékos) többségben vannak azok, akik szerint „az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni” és csak egyharmadnyian (35 százalék) értettek egyet azzal a feltételezéssel, hogy „az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áram ára Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz”.
 
A közvélemény újkeletű kritikus attitűdjének ismeretében nem meglepő, hogy másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazásra bíznák a döntést (3. ábra). 2012-ben még 48:46 arányban megoszlott a referendum híveinek és ellenzőinek aránya, ez mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg még a fideszeseknek is abszolút többsége támogatja a gondolatot, hogy „döntsön a nép”. Egyébként ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövőjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsősorban az atomenergiára kellene támaszkodnunk, míg 74 százalék elsősorban a megújuló energaforrásokban bízik.
 
A felmérést 2014.január 24-e és 28-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.




Ábrák