Az elmúlt néhány hétben az embereket leginkább a korrupciós ügyek és a saját életüket kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági változások foglalkoztatták. A Medián munkatársainak kérdésére a válaszadók körülbelül egyharmada említette ugyan „fejből” a választási kampány beindulását, de nagyjából ugyanennyien a BKV-s botrányokat, minden negyedik a gázáremelést, minden hatodik pedig a gazdasági válságot általában. A két legnagyobb párt vezetőjének szereplése azonban nem kapott nagyobb figyelmet (nagyjából minden tizedik ember említette Mesterházy programhirdetését és Orbán országértékelő beszédét), mint egy szexuális zaklatás híre a tűzoltóknál.

 

Ezek ismeretében talán nem meglepő, hogy az emberek többsége (kétharmada) nem is értesült arról, hogy Mesterházy Attila MSZP-s kormányfőjelölt vitára invitálta a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusait. Igaz, arról ugyanennyien hallottak viszont, hogy magát a Fidesz kormányfőjelöltjét, Orbán Viktort is kihívta egy politikai szópárbajra. A mostani választásokat a közvélemény láthatóan már annyira lefutottnak gondolja, hogy nem is igen látja értelmét ezeknek a vitáknak, egyedül az MSZP szavazói reménykednek abban vagy hiszik azt, hogy a nyilvános viták érdemben változtatni tudnának a helyzeten. A Fidesz és az MSZP szakpolitikusai közti vitákat például a teljes népesség 37 százaléka tartja fontosnak, míg a szocialista szavazók 76 százaléka (a fideszeseknél ez az arány 33, a jobbikosoknál 32 százalék). Hasonlóan, az Orbán-Mesterházy vita a népesség 47 százalékának lenne fontos, míg a szocialista szavazók 81 százalékának (a Fidesz szavazóinál ez az arány 45, a Jobbikéinál 42 százalék). Sajátos eredmény, hogy az úgynevezett bizonytalanok (nem tudják vagy nem mondják meg, kire szavaznak, illetve nem is akarnak szavazni) között érdeklődnek a legkevesebben a viták iránt (a szakpolitikai  iránt mindössze 27, a kormányfőjelölteké iránt 36 százalék), pedig az ilyen kampányvita talán éppen az ő megnyerésükre, mobilizálásukra lenne elsősorban hivatott (1. ábra). Az emberek (relatív) többsége egyébként biztos benne, hogy nem lesz Mesterházy-Orbán vita, és minden egyes párt szavazói (valamint a „bizonytalanok”) körében is a szkeptikusok vannak többségben.

 

A közvélemény egyébként semleges állásponton van (a százfokú skálán 51 pont lett a vélemények átlaga) a kormányfőjelölti szópárbaj szükségességéről, legalábbis a pártprogramok megismerhetősége szempontjából – valószínűleg a többség nem is ezért nézi az ilyen vitákat. Leginkább megint csak a szocialista szavazók értettek egyet ezzel a véleménnyel (76 pont), a legkevésbé pedig a „bizonytalanok” (41 pont). Ez utóbbi csoport esetében azért azt is hozzá kell tenni, hogy nem tartják ugyan fontosnak a két miniszterelnök-jelölt vitáját a programok megismerése érdekében, de ezt az egyszer „letudható” politikai eseményt még mindig jobbnak tartják (46 százalék szerint szükséges), mint a kéretlen politikai hirdetéseket (szórólapok vagy tévéreklámok formájában), a települések arculatát is egy időre megváltoztató óriásplakátokat vagy a – jobb esetben csak közlekedési – bonyodalmakat okozó szervezett utcai politikai gyűléseket (2. ábra).