A „megakadt” rendszerváltás
www.median.hu 
2019. április 21. 

Website tartalom


10 éve mértük
A MEDIÁN
Média

KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. november 14.

A „megakadt” rendszerváltás

A közvélemény már tíz évvel ezelőtt is kevesellte a rendszerváltás eredményeit és további változásokat sürgetett – ez derült ki a Medián 1997 szeptemberében készített felméréséből. 

 
Alig hét-nyolc év elteltével minden harmadik ember nem tudta vagy a hivatalos történetíráshoz képest máshogy tudta, hogy mikor volt Magyarországon a rendszerváltás. További egyharmadnyian 1989-re tették, vagyis arra az évre, amikor kikiáltották a köztársaságot. A maradék egyharmadnyi válaszadó 1990-re datálta a rendszerváltást, vagyis arra az évre, amikor lezajlottak az első szabad választások és megalakult az új, demokratikusan választott kormány és parlament (1. ábra). Hogy viszonylag sokan tévedtek az időpont meghatározásában, annak nemcsak az lehet az oka, hogy tudatosan máskorra teszik vagy nem emlékeznek jól, hanem az is lehet, hogy sokak szerint még csak meg sem történt a dolog. Tízből hatan ugyanis azt állították, hogy nem történt valódi rendszerváltás, és további jelentős változásokra lenne szükség. Nagyjából feleennyien, azaz minden harmadik ember mondta azt, hogy Magyarországon már végbement a rendszerváltás, és új, demokratikus rendszer jött létre (2. ábra).
 
A válaszadók egyébként nemcsak az ország berendezkedésével, hanem a társadalmi következményekkel is elégedetlenek voltak. Hogy a rendszerváltás folyamatát befejezetlennek, kevésnek tartották, az bizonyára erősen összefügg azzal, hogy a közvélemény szerint a többség, azaz tíz emberből hatan a folyamat vesztesének érezhette magát. Átlagosan csupán minden negyedik embert soroltak a nyertesek közé, és minden hetedikről mondták azt, hogy nem is érintették a változások (3. ábra). A megkérdezettek saját magukról is hasonlóan vélekedtek, azaz kétharmadnyian tartották magukat a rendszerváltás veszteseinek, viszont nyertesnek már sokkal kevesebben, 6 százaléknyian mondták magukat, minden negyedik pedig azt állította, nem változott az élete (4. ábra). Vesztesnek általában azok mondták magukat, akik a rendszerváltás idején középkorúak, idősek voltak, nyertesnek pedig inkább azok, akik fiatalon, gyerekként élték át ezeket az éveket (5. ábra). A legnagyobb eltérések az iskolai végzettség szerint adódtak, az alacsonyabb képzettségűek közül többen érezték magukat vesztesnek, míg az iskolázottabbak közül többen tartották nyertesnek magukat (6. ábra). Ezzel összefüggnek a lakóhely szerinti különbségek is, hiszen a nagyvárosokban általában több a diplomás, ennek megfelelően a budapestiek nagyobb arányban mondták magukat a rendszerváltás nyerteseinek, mint a többiek (7. ábra). Végül a háztartás egy főre jutó jövedelme alapján jól látható, hogy az életben való sikeresség vagy vesztesség érzete erősen összefügg az anyagi siker vagy sikertelenség értelmezésével, azaz minél jobb valakinek az anyagi helyzete, annál sikeresebbnek érzi magát a teljes életutat tekintve is (8. ábra).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 1997. szeptemberében készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák